Ugrás a Tartalomhoz | Lábléchez | Zene

Rejtély Ferencvárosban ? ki volt Haller?

Mert ilyen névvel sokan éltek és élnek ma is. De ki lehetett az a Haller, akiről elnevezték Ferencváros évszázados hírű utcáját és piacát – mai legnagyobb parkját.

A történelemkönyvek lapjai között több Haller is akad, akiről a park és az utca nevét kaphatta. Vannak külföldiek és magyarok, fontosabbak és jelentéktelenebbek, de nem egyértelműen eldönthető a kérdés. Vegyük hát számba a szóba jöhető személyeket!

A legrégebbi – Berchtold Haller

Berchtold Haller, magyarosan Haller Bertalan akkor született, amikor felfedezték Amerikát, egy németországi kis falucskában, Aldingenben. A svájci reformáció fontos alakja lett, ő volt az egyik közvetítő a kálvini és a zürichi reformáció között. A berni egyetem fődékánja volt 1536-os haláláig.

A félig magyar, félig német gróf – Peter Haller

Haller Péter Nagyszebenben született 1500-ban, a mai Románia területén. Szász származású, grófi család sarja. Részt vett a mohácsi csatában, nyilvános szereplése és felemelkedése a Habsburg-ház magyarországi uralmával kezdődött. I. Ferdinánd király leghűségesebb emberei közé tartozott. A mohácsi vész után hadi biztosként Erdélybe küldték és Nagyszebenben telepedett le. A Fuggerek rá és List Kristófra bízták erdélyi arany- és sóbányáik kezelését. Emellett Haller kereskedést folytatott Havasalfölddel és Moldvával. Később a város szolgálatába lépett, 1529-ben már városi tanácsos volt, 1543-ban pedig polgármesterré választották. Az első polgármestersége idején rendeztette az addig elhanyagolt gazdag szász nemzeti levéltárat.
Érdemei és szolgálatai elismeréséül 1551. október 22-én királyi tanácsossá nevezte ki. 1551–1552 között nagyszabású építkezés folyt Nagyszebenben, amely szintén Haller nevéhez fűződik. Élete és nagyszebeni működése egybeesett a reformáció terjedésével az erdélyi szászok között. Ő maga is az evangélikus hitet vallotta. 1570-ben halt meg, sírja a nagyszebeni plébániatemplomban található.

A második erdélyi - Haller János

Haller István küküllői főispán, országos tábornok és Kendi Judit fia, aki 1626 körül született Kőváron. Külföldi egyetemeken tanult, majd korán lépett a közpályára s folyton emelkedett a hivatalok rangfokozatán. Tagja volt az 1657. november 1-3 között Fejérvárt tartott országgyűlésnek, melyen Rákóczy György lemondott a fejedelemségről. Gyanítható, hogy Mikola Zsigmond tatár rabsága alatt (1657-61) ő volt előbb a helyettes, azután véglegesen kinevezett főispán Torda megyében. 1668-ban, mint főispán ő volt egyik fejedelmi biztos. Kemény Jánosnak is híve volt, azután Apaffi alatt is főispán és consiliárius. 1679. november 7-én elfogták, mert Béldi Pál mozgalmában részt vett. A fogarasi fogsága idején, 1679 és 1683 között írta a Hármas Istoriát és a Békességes türésnek Paizsa című munkáját. Telekinek 1690. augusztus 21-én történt eleste után Torda vármegyének volt ismét a főispánja. 1691-ben az új kormányszék tagja, mint consiliarius és kincstartó. 1695-ben tisztségeiről lemondott. 71 éves korában hunyt el. Az utókor, mint barokk kori magyar írót őrizte meg emlékezetében.

A leghíresebb - Albrecht von Haller

Albrecht von Haller, Bernben született, 1708. október 16-én, majd később ott is halt meg 1777. december 12-én. Berchtold Haller leszármazottja, svájci természettudós, botanikus, orvos, költő és filozófus, a 18. század egyik legkiemelkedőbb tudósa, a modern kísérleti fiziológia megalapítója volt. Az anatómia területén végzett tevékenységének nagy jelentősége van az orvostudomány történetében. Ezen kívül a felvilágosodás korának nagy költőjeként és irodalomkritikusaként tartják számon, legismertebb műve Az Alpok (Die Alpen). Egyetemes érdeklődése és széles spektrumú képessége miatt polihisztornak tekinti őt a kulturális emlékezet.  Tiszteletére az 1976. október 4-én kibocsátott 500 frankos svájci bankjegyen az ő arcképe látható.

A későbbiekben is születtek még híressé vált Hallerek, de ők már nem lehettek az utca névadói, mert addigra már elnevezték.

De melyikről kapta akkor a nevét?
Pontosan nem lehet kideríteni, de ha még egy kicsit utána nézünk, találunk adatokat az utca nevének változásáról: 1990 óta hívják újra Haller utcának, előtte 1951-től Hámán Kató volt, 1900-tól pedig gróf Haller.
Hogy melyik gróf Hallerről (mert több is volt), vagy a grófi Haller családról kapta-e az utca és a park a nevét, sajnos a múlt ködébe vész. De nem is baj – sokkal több híres embernek állít ez az utca és park emléket, mint gondolnánk.