Ugrás a Tartalomhoz | Lábléchez | Zene

A JÓZSEF ATTILA LAKÓTELEP RÉGI ARCAI

József Attila ltp

Ferencváros legnagyobb lakótelepének történelme még csak ötven éves, de az előtte lévő 130 évben sem hevert tarlón – sokféleképpen hasznosították ezt a Dunához közel fekvő, sík területet 1800-tól kezdve.

A hely történelme

Gróf Széchenyi IstvánA feljegyzések között körülbelül 180 évvel találjuk az elsőt, amelyen említődik a József Attila lakótelep helye. Akkor még (feltehetően ez volt az első elnevezése) Lóversenydűlőnek hívták, mert az 1800-as évek első felében a magyar urak, élükön gróf Széchenyi Istvánnal ide jártak lófuttatást, lóversenyt tartani. Ekkoriban Ferencváros belső része már megépült (a Kálvin tér és a Ráday utca), de a középső részén is még csak mezőgazdasági terület volt, ezen a részen pedig az sem.
Később, a 19. század végétől katonai célokra használták fel a Mária Valéria férjévelterületet: a Monarchia csapatai tartottak itt lőgyakorlatokat, majd az I. világháborúba való belépés után, 1915-ben katonai kórházbarakkokat építettek ide. A háború végével, a Monarchia felbomlásával megszűntek intézményként a kórházak, de a barakkok megmaradtak, így ezeket átalakították egyterű félkomfortos lakásokká: egy házban akár 6-8 család is lakott együtt. Ez lett a Mária – Valéria szükség-lakótelep, a szegények otthona, amelyhez folyamatosan húztak fel újabb „házakat, egészen 1942-ig. Nevét Mária Valéria osztrák főhercegnőről kapta, mivel 1915-ben Ő hozta létre a szükség kórházat.
Az ötvenes évek végén a szocialista lakótelep-építési hullám ide is elért, a nyomortelepet 1957-től kezdve fokozatosan felszámolták, és helyére ’59-től felépítették a mostani házakat. 1966-ig 7101 lakás készült el, majd 1980-ban még 899, így összesen 8000 otthonból áll ma Páger Antala telep, amely körülbelül 20-24.000 ember tartós elszállásolására képes.
A Mária – Valéria telep bontásakor forgatták Keleti Márton híres filmjét, a Hattyúdalt, amelyben az öreg Páger Antal, a fiatal Sztankay István, Bodrogi Gyula és Kiss Manyi játszott, és amiben felhangzik a sokak számára ködbe veszett eredetű dal, a Villa Negra nem apáca zárda…
 

A névadó, József Attila

József AttilaApja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás volt, anyja Pőcze Borbála (1875-1919) mosónő. József Attila hatodik gyermekként született, ekkor azonban
már csak két nénje, Jolán és Eta élt. Apja 1908-ban elhagyta családját. A kisfiút a Gyermekvédő Liga 1910-ben parasztcsaládhoz adta nevelésre Öcsödre, ahol súlyos lelki traumákat szenvedettel, 1912-ben tért vissza Budapestre. A Ferencvárosban szegény proletársorban éltek. Édesanyja rákban halt meg, ezután fia egész életét végigkísérte a fájdalom. Jolán férje, Makai Ödön lett az alig 14 éves fiú gyámja. 1920-ban Makóra került gimnáziumba, nyaranta munkát vállalt. 1922-ben öngyilkosságot kísérelt meg. Megismerkedett Juhász Gyulával, az ő segítségével és előszavával jelent meg első verskötete (Szépség koldusa). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben a Szegedi Egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, innen azonban Tiszta szívvel c. verséért eltanácsolták. A költő ősszel a Bécsi Egyetemen hallgatott előadásokat; megismerkedett Németh Andorral, Kassák Lajossal, Hatvany Lajossal és Lukács Györggyel. 1926-27-ben Párizsban a Sorbonne előadásait hallgatta; tagja lett az anarchista-kommunista szövetségnek, 1927-ben tért haza. 1928-ban kötött barátságot Illyés Gyulával. Rövid ideig a pesti egyetemre is járt. Kosztolányi Dezső segítő barátságát is élvezhette. 1928-tól szerelem fűzte a jómódú polgárcsaládból való Vágó Mártához, ám a lány hosszú angliai tanulmányútja eltávolította őket egymástól. 1930-ban belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Akkori élettársával, Szántó Judittal nagy szegénységben éltek a nő kétkezi munkával keresett jövedelméből. 1932-ben Illyés Gyulával és Szimonidész Lajossal röpiratot írt a halálbüntetés ellen és közben szerkesztette a féllegális Valóság c. folyóiratot. Hatvany Lajos, később Hatvany Bertalan támogatta. 1931-ben a moszkvai Sarló és Kalapács szociálfasisztának bélyegezte; 1934-ben a moszkvai írókongresszusra nem hívták meg, "kihagyták" a kommunista mozgalomból, mert szociáldemokrata és liberális körökkel tartott kapcsolatot, és antifasiszta egységfronttörekvéseket képviselt. 1935-ben pszichoanalitikus kezelője, Gyömrői Edit iránt támadt benne tragikus szerelem. 1936-ban végleg különvált Szántó Judittól. A Szép Szó egyik szerkesztője lett. Nagyon fáj (1936) c. kötete sem hozta meg a várt elismerést. 1937 tavaszán szerelmes lett Kozmutza Flórába. Még az év nyarán a Siesta szanatóriumba került; nov. 4-én nénjei vették magukhoz szárszói panziójukba. Dec. 3-án a szárszói állomáson tehervonat végzett vele, halála körülményei a mai napig tisztázatlanok. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. Méltó elismerése is ekkor kezdődött. 1948-ban életművét Kossuth-díjjal tüntették ki. Bár saját kora nem figyelt rá, az utókor, a szocialista éra egyik legfontosabb szerzője lett