Ugrás a Tartalomhoz | Lábléchez | Zene

REMETE PARK ? EMLÉKEZÉS A LETŰNT IDŐKRE

Remete_park.jpg

A Remete park egy várostörténeti emlékről kapta nevét: a Sobieski János utcát 1933-ig Remete utcának hívták, ami a még korábbi Einsiedlergasse elnevezés tükörfordítása. De hogy került a néhai Középső-Ferencváros területére egy német utca?

A német utcákA Nemzeti Múzeum Pesten

Nemcsak egy német elnevezésű utca volt Ferencvárosban a XIX. század közepéig, hanem majdnem mind az volt. Okát a több mint háromszáz évvel ezelőtti történelemben kell keresnünk.
Ferencváros területén helyezkedett el Szentfalva község a XIV. századtól, amit feltehetőleg 1526-ban égettek fel a törökök, és ezután néptelen maradt. Jó százhetven év kellett ahhoz, hogy 1696-ra akkorára növekedjen Pest városa, hogy megkapja az Udvari Kamarától a romos és kietlen Szentfalvát. Három évvel később a városi tanács átengedte a területet a betelepülőknek, ekkor kezdődött meg a mezőgazdasági tevékenység a területen és a mai Ferencváros Gabonaszállító hajóbenépesülése.
Ebben a korban erős, és később még erősebb lett az osztrák királyi hatalom hazánkban, nem is csoda, hogy a betelepülők főként németek. Száz év alatt fokozatosan népesült be Belső- és Középső-Ferencváros, de míg a Kálvin tér és a Fővámház mai helyén lakóházak, fogadók, piac épültek, addig a körút vonalán túl, sokáig még csak mezőgazdasági birtokokat találunk.
A Duna áradása többször is romba döntötte Ferencvárost a XIX. századig, ennek elkerülésére több helyen gátat építettek. Ilyen volt a Gát utca és a Haller utca is, amit korábbFerencváros árvíz utánan védgátnak hívtak, és aminek része volt a Remete utca is.
Biztos információk sajnos nem állnak rendelkezésre, de német nevét is valószínűleg innen kapta az Einsiedlergasse: a gát a hasznosított mezőgazdasági területek peremén volt, arrafelé nem lakott senki, talán csak a gátőr – magányosan, mint egy remete.
A rakpartok és malmok felépülésével a XIX. században már biztonságosabbá vált a terület és Pest városának dinamikus fejlődésével gyorsan benépesült Középső-Ferencváros is a századfordulóra.
A száz évig élő német utcaneveket 1831-ben és 1848-ban lefordítva magyarosították, de az itt élő erős német polgárság hatására még később is kaptak utcák német neveket a monarchia ideje alatt.
 

 

Régi utcanevek 

Angyal utca
 
1848

Deutschegasse

Német utca

Engelgasse

1805

1831

1838

Bakáts tér 1874

Kirchen Platz

Egyház tér

Templom tér

Nádor tér

1827

1848

1850

1872

Berzenczey utca 1938

Frühlinggasse

Tavasz utca

Frenzgasse

Ferenc utca

1805

1831

1844

1848

Bokréta utca 1874

Blumengasse

Virág utca

Bouquetgasse

1805

1831

1874

Fővám tér 1990

Neuer Schiffamts

Platz

Salz Platz

Só piac

Sóház Platz

Fővám tér

Vámház tér

Dimitrov tér

1805

1817

1848

1850

1874

1913

1949

 

Ferenc körút 1875

Noligrund

Mühlgasse

Malom utca

1804

1805

1831

Gönczy Pál utca 1925

Sterngasse

Csillag utca

1790

1831

Haller utca 1990

Liniengraben

Einsiedlergasse

Ferencvárosi védgát

Haller utca

Hámán Kató utca

1827

1850

1872

1900

1951

Liliom utca  1848

Ungargasse

Magyar utca

Liliengasse

 1805

1831

1838

Sobieski János u  1933

Einsiedlergasse

Remete utca

1805

1848

Thaly Kálmán utca  1929

 Gärtnergasse

Kertész utca

Waasengasse

Pázsit utca

Gyep utca

Wiesengasse

Gyep utca

 1805

1817

1838

1845

1848

1858

1875

Török Pál utca 1925

Lőwengasse

Oroszlán utca

Zwei Lőwengasse

Két Oroszlán utca

Oroszlán utca

1838

1848

1849

1872

1874

Vendel utca 1874

Kleine Floriangasse

Wendelingasse

1863